Békéscsaba településszerkezeti terve

Vokuvich Miklós

Elkészült Békéscsaba településszerkezeti terve, melyet lakossági fórumokon vitattak meg szakértők és képviselők. Az érintettek javaslatait figyelembe véve szeptemberben elkészül egy szabályozási terv, amely már tömbökre szabályozza az építkezést. Ez ugyancsak lakossági fórumra lesz bocsátva.
– A lényeg – mondja Vukovich Miklós városi főépítész –, hogy most minden település alkot egy önálló építési, építkezési szabályozót a korábbi országosan egységes helyett. Ennek előzménye az elmúlt év január 1-jétől életbe lépett új építési törvény, amely újfajta szemlélettel közelíti meg az építés folyamatát. A korábbi törvény az építkezőt próbálta "kordában tartani" olyan szempontból, hogy szigorúan meghatározta, mit hogyan lehet építeni, milyen lehet a lakás belső elrendezése. Ezzel szemben az új törvény elsősorban szomszédcentrikus, vagyis úgy szabályozza az építést, hogy a szomszédok érdekei ne sérüljenek, de hogy a saját lakásán belül ki mit és hogyan alakít ki, az már rá tartozik.
– A tízéves terv tükrében hogyan változik Békéscsaba arculata?
– A város egészét tekintve nagy változások nincsenek. A városszerkezet sem változik meg, így például újabb területeket nem kívánunk belterületbe vonni. A meglévőkkel pedig úgy gazdálkodunk, hogy kijelöljük, hol lehet fejleszteni az ipart, hol milyen beépítési mód marad fenn. Bizonyos területeken kisvárosi vagy kertvárosi és falusias beépítés marad fenn. Itt szeretnénk gátat szabni a társasházi építkezéseknek.
– A jaminai téglagyári tavak területén impozáns, reprezentatív terv készült, melynek része horgászfalu, csónakázótó, lovarda. Mikorra valósulhat meg ebből valami?
– Ez egy tíz évre tervezett projekt, amelynek egy része, például a horgászfalu nagyon hamar megvalósulhat. A terület a városé, a beruházás pedig magánerőből is megtörténhet, hiszen ezeket a pici horgászházakat egy garázs áraiból fel lehet húzni. Ezer négyzetméteren kilenc házikó helyezhető el. Az így, illetve az ebből befolyt pénzt nem felélnie kell a városnak, hanem rögtön visszaforgatni, vagyis megépíteni a következő szakaszt. Ez tovább gerjesztené a befektetési kedvet. Vagy például a meglévő sok kis apró tavat össze kellene nyitni, kiegyenlíteni, és egy nádas-lagúnás területet létrehozni, amilyen egyébként volt egész Békés megye területe. Ezzel a tájrekultivációval egy skanzenszerű területet hoznánk létre, amely aztán képes magát fenntartani. De mindenképpen az infrastruktúra megteremtésével kell kezdeni, mert ez már lakossági ellátást is szolgálna. Végül is nincsenek mereven elhatárolt ütemek, folyamatosan épülne, ahogy a pénz engedi.
– Ahhoz, hogy a vállalkozások letelepedjenek, az önkormányzatnak is "áldoznia" kell – gondolok itt elsősorban az ipari parkra.
– Ehhez rengeteg pénz kell, amelyhez csak különféle céltámogatások, pályázatok útján lehet hozzájutni. De ha kap is ilyet a város, mellé kell tenni minimum 30 százalék saját forrást. A jelen költségvetési helyzetben erre nincs keret. Az ideális az volna, ha a városvezetés fiókjában a településszerkezeti terv 25 pontjából mondjuk 10-re volna egy-egy elkészített terv, amit elővehetne, ha megjelenik egy pályázat. Jelenleg ez fordítva működik: akkor kapkodunk és próbálunk meg összehozni valamit, ha megjelenik egy pályázat, és a kiíráshoz igazítjuk az igényeket is. Jelenleg kockázati tőkéje nincs a városnak, erre pedig a fejlesztéseknél szükség volna.

KARA GABRIELLA