Nagyon nehéz napokat éltünk át, frissek azok a sebek, melyek keletkeztek –
mondta Hrabovszki György az MSZP közgyűlés utáni sajtótájékoztatóján. Az
oktatási intézményeket érintő javaslatsor megpróbálta a lehetőségekhez mérten
maximálisan figyelembe venni a gyerekek érdekeit. Abban viszont erősen bizonytalan
vagyok – mondta a képviselő –, hogy a pedagógusok és a szülők helyesen
tették-e, mikor a gyerekeket elhozták a testületi ülésre az iskola megmentésének
érdekében. Ezzel utalt Hrabovszki arra a hangulatra, mely hosszú időre megbénította
a közgyűlés munkáját.
Tóth Károly hangsúlyozta: az intézményrendszer egészét érintő határozat
született, ugyanakkor most először került olyan helyzetbe a város, hogy a döntést
nem tudta megkerülni. 1995-ben még volt mozgástér, ma már nincs – mondta a
képviselő. Vagyis az intézményracionalizálás kérdése nem új keletű, korábban is
voltak rá kísérletek. A mostani döntést követően stabilizálódhat az
intézményhálózat helyzete, bár nincs kizárva, hogy a jövőben hasonló
konfliktusokat kiváltó döntések születnek. Tóth Károly érzelmileg megérti a
teremben történteket, de hozzátette: segíthetett volna az 1-es iskola igazgatója
azzal, ha félreérthetetlenül elmagyarázza a diákoknak, hogy ők még saját
iskolájukban fejezhetik be általános iskolai tanulmányaikat.
Arra a kérdésre, hogy volt-e a döntést megelőzően egyeztetés, illetve bármilyen
megegyezés a háttérben, a képviselők nemmel válaszoltak. Mint mondták, nem
pártpolitikai alapon született az igen magas (21) helyeslő szavazat. A szavazás
előtti egyeztetés csupán azt hivatott felmérni, hogy ki tudja felvállalni az e nehéz
döntéssel járó felelősséget.
A sajtótájékoztatón szó volt a Körös Volán Rt. által bejelentett
járatcsökkentésről, mely érzékenyen érinti a helyi közlekedést. (Mint ismeretes,
arra való hivatkozással, hogy az önkormányzat nem adott buszvásárlásra 39 millió
forintot a vállalatnak, annak vezérigazgatója felmondta a várossal kötött
szerződést.) Ennek kapcsán Tóth Károly elmondta: Stumpf István
kancelláriaminiszterhez intéz kérdést a Parlamentben (hisz a Volán tulajdonosa az
ÁPV Rt.).
Az 1-es iskola bezárása nem töltött el örömmel, sőt szomorú vagyok, de nem
dughattuk homokba a fejünket – mondta Pap János polgármester a városházi
sajtótájékoztatón. Az előző, a Szilvásy Ferenc-féle előterjesztéshez képest
sikerült egy olyan átfogó, elemző anyagot készíteni, amely nem kizárólag
költségvetési megalapozottságú. Így a felmerülő alternatívákat megvizsgálva
több javaslatot tett az oktatási és pénzügyi bizottság közgyűlést megelőző
összevont ülése elé – mondta a polgármester. Ebben ugyanúgy szerepelt a
Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumra vonatkozó javaslat is, ahol az ő gyerekei
tanulnak. A kialakult helyzet egyfajta lépéskényszert jelent, de alapvető, hogy a
Békéscsabán élő gyerekek oktatási feltételeit ne rontsuk – hangsúlyozta a
város vezetője.
A polgármester nem látott kivetnivalót abban, hogy a diákok is megjelentek a
testületi ülésen – legalább tanulják a demokráciát –, azt azonban
hiányolta, hogy a pedagógusok és a szülők nem tájékoztatták őket a kellő
mértékben. Pap János cáfolta, hogy a döntés előtt lett volna bármiféle
megállapodás a képviselők között, azt viszont elismerte, hogy a testület két nagy
frakciója nyomást gyakorolt rá. A tét a költségvetés megszavazása volt, vagyis a
város működőképességének a megtartása. A költségvetésről szólva a
polgármester elmondta: nem egy sikerköltségvetés az idei, de a törvényességi
határidő miatt meg kellett alkotni.
A helyi közlekedést érintő járatcsökkentésről szólva Pap János hangsúlyozta:
mindez június 1-jén lép életbe, mivel a felmondási idő május végén jár le.
Meggyőződése szerint nem a Körös Volán Rt. vezérigazgatójának személyes
döntéséről van szó ebben az esetben.
(K. G.)
Az SZDSZ sajtótájékoztatóján Velkey Gábor, az oktatási bizottság elnöke
tanulságosnak nevezte a legutóbbi közgyűlésen történteket. Szerinte ezen az
ülésen nem volt igazi vita, a dolgok a pártközpontokban dőltek el. Mint mondta, az
SZDSZ kivételével a pártok egységesen szavaztak. Ő maga nemmel voksolt, nem hitte,
hogy a közgyűlés meghozza az oktatási intézményeket érintő döntéseket. Úgy
vélte, ez a lépés elkerülhető lett volna, mert nem eredményez jelentős
megtakarítást, így a megspórolható pénz nem fog segíteni a város költségvetési
helyzetén, az önkormányzat pedig továbbra is az országos költségvetés foglya
marad. Velkey zsarolásnak nevezte, hogy a közgyűlésre tulajdonképpen Szilvásy
Ferencnek korábban visszavont javaslatát hozták vissza, és az
intézményracionalizálást összekapcsolták a költségvetés megszavazásával. Úgy
gondolja azonban, hogy az eredetinél mégis valamivel humánusabb döntés született.
A sajtótájékoztatón jelen volt Horn Gábor, az SZDSZ parlamenti képviselője, a párt
oktatási kabinetjének vezetője is, aki – mint jelezte – nem a csabai
iskolaügy kapcsán látogatott el városunkba. Véleménye szerint az 1999-es országos
költségvetés, a források csökkentése elkerülhetetlenné tette a békéscsabaihoz
hasonló konfliktusokat, hisz az egész országban zárnak be iskolákat. Különösen a
sok iskolát fenntartó városok kerültek nehéz helyzetbe, és a parlamenti
képviselőknek el kell gondolkodniuk, hogy milyen költségvetést szavaztak meg –
mondta Horn Gábor.
Kérdésre válaszolva Horn Gábor megjegyezte: minden ésszerű érv amellett szól, hogy
a Tessedik Sámuel Főiskola központja Békéscsaba legyen – e szakmai kérdésből
azonban politikai kérdést csináltak a kormánypártok! Meggyőződése szerint
Szarvason nem képes működni egy főiskolai központ – adottságai révén
Békéscsaba méltóbb lenne erre a szerepre.
(H. M.)
"Nagy megütközéssel fogadtuk a hírt, miszerint a közgyűlés 1999. március
11-i ülésén a város oktatásügyének egyik legjelentősebb intézményét, az Áchim
L. András Általános Iskolát megszüntette. A határozat számos ellentmondást és
homályos, kellően át nem gondolt elemet tartalmaz, ezért az iskola megszüntetésének
híre nagy kárt okozott és az érintettekben nyugtalanságot, ellenérzést váltott
ki" – áll abban a kétoldalas fogalmazványban, amelyet az egyes iskola
tantestülete, tanulói és dolgozói nevében adott át Pete István igazgató a sajtó
képviselőinek 12-én, pénteken.
A tanáriban, a pedagógusok és néhány szülő jelenlétében tartott tájékoztatón
az igazgató elmondta, hogy már évek óta levelezésben állnak az önkormányzattal az
épület állagát illetően. Az első felújítási igény 1990-ben fogalmazódott meg,
azonban csak kisebb munkákra került sor, a renoválást halogatta a közgyűlés. Az
épület állaga romlott, most pedig – mint Pete István kiemelte – pontosan
erre hivatkozva akarják megszüntetni azt az iskolát, ahol 611 gyermek tanul. Az egyesbe
járó gyermekek szülei különböző munkafelajánlásokkal és pénzadományokkal
segítenék elő a felújítást, amely szerintük sokkal kevesebb pénzből is
megoldható lenne, mint amennyire a közgyűlés hivatkozott.
Többen felvetették, hogy nem kaptak pontos választ arra, az iskola bezárásával
mennyi pénzt takarítana meg a város. Nehezményezték azt is, hogy nem hangzottak el
javaslatok a közgyűlésen a pénzszerzés, spórolás más formáit illetően.
Felmerültek kérdések: "miért gyermekeink fizessék meg a gazdálkodási hiány
árát", "nem számít a kiemelkedő pedagógiai munka"? Hangsúlyozták,
hogy a döntés szétdúlta 700 család nyugalmát és megrendítette a képviselőkbe
vetett hitet. Rosszallták, hogy a képviselők ilyen példát mutattak annak a mintegy
száz gyereknek, aki a közgyűlésen jelen volt. Elmondták, hogy mindent megtesznek az
iskola megmaradásáért.
(M. E.)